Vendégünk volt ma Milán unokatesója Benci, akit én mostanában valamilyen számomra is ismeretlen okból Bendzsókának hívok...
Egész nap egyedül voltam a két fiúval, Zsuzska vitte anyáékat kórházba, jól elhúzódott...
Tartottam a mai naptól, mit fogok kezdeni két huncut félévessel, de nem volt olyan vészes...mondjuk azért örülök, hogy gyárilag nem két gyerekem van egyszerre...Itt is és minden lehetséges fórumon emelem kalapom azok előtt az anyukák előtt akik ikreket nevelnek (Hajni, Enso, és drága nagyikám is anno...)el sem bírom képzelni ezt a nap 24 órájában...
Bendzsóka egyébként tüneményes egy gyerek, elég csak ránézni és már vigyorog is...ettől nekem is hihetetlen jókedvem támad...csak akkor sír, ha éhes vagy kakis, egyébként pedig nagyon jól elszórakoztatja magát...:)Alváshoz elég ölbe venni, bedugja az ujját az éppen altatásért felelős személy szájába, és már szunyókál is...:)
Különös egyébként látni ahogy a két lurkó viszonyul egymáshoz, remélem hogy felnőtt korukra olyan viszonyban lesznek, mintha testvérek lennének, ha már egyszer sikerült egy hét különbséggel duplán unokatesókká válni...:)
Jáááj ez milyen már, hogy az altató szájába dugja az ujját :)
VálaszTörlésMilyen édesek együtt...