2010. július 28., szerda

Alma meg a fája

A családtagjaim emlékezete szerint Milu egy az egyben úgy néz ki, mint én kicsi koromban.
A napokban keresgéltem a gimis tablóképemet, és akkor bukkantam rá apa csecsemőkori képire...
Íme a cáfolat, a családtagok rosszul emlékeznek...:)

2010. július 27., kedd

Új tudomány

És két videó, arról, hogy Széles Milán éppen járni tanul. 10 hónaposan és 23 naposan (2010.07.24.) megtette élete első önálló lépéseit, és az óta is folyamatosan csak gyakorol...Egyre ügyesebb, bár még mindig kicsit részeges...:)
Az első önálló lépések története pedig a következő:matatott anyukámék szekrényén, mondta neki mama, hogy ne pakoljon, inkább menjen oda hozzá, és tett legalább 5-6 lépést az ágyig...éppen ott voltam, annyira cuki volt...jól belelkesedtem, megtapsoltam, és nem tudom, hogy magától ijedt meg, vagy attól hogy örültünk neki, de elkezdett sírni, még percek múlva is szipogott...annyira édes volt...:)

Új kedvenc

Mostanság jutottunk el arra a szintre, hogy már minden ételt szeretne megfogni, és egyedül próbálkozni bele, új kedvencek a görög és sárgadinnye, az őszi és sárgabarack, és a nyári alma...Az alábbi videón éppen reggeli utáni önálló almacsócsálás a program...:)

2010. július 19., hétfő

Zsófika, SMA

Amikor még nem tudtuk Bencének mitől is van a lemaradása a mozgásfejlődésben az egyik lehetséges diagnózis az SMA volt...Nem tudok róla sokat, de a minap blogok között böngészve bukkantam rá Zsófikára, a gyönyörű kis tündérre, aki a betegsége ellenére is állandóan mosolyog...
Apukája, BigTom segítséget kér, nem pénzt, hanem támogatást, információt, mert az SMA nagyon ritka betegség, "annyira ritka, hogy még a legnagyobb magyarországi SMA szakértő orvosok is munkaidejüknek csak egy részében tudnak az SMA betegséggel foglalkozni. Emiatt gyakorlatilag nincs olyan ember Magyarországon - igazából a világon sem - aki mindent naprakészen tudna erről a betegségről."

2010. július 17., szombat

2010. július 9., péntek

Lemaradás

Magamhoz képest kicsit le vagyok maradva, Milu elsején volt 10 hónapos, de nem vittem mérlegelésre, mert folyt az orra, ami mára odáig fajult, hogy estére Rectodetet írt fel neki a doki, természetesen nem a sajátunk, mert ő szabadságon van, mikor máskor lenne beteg a gyerek...

Tudományokban most ott tartunk, hogy Milu állandóan szökésben van, ameddig tud addig kapaszkodva lépeget, és amikor már nem talál semmit, akkor ügyesen négykézláb megy tovább...illetve néhány napja a térdét kihagyja a buliból, fenekét az égnek emelve, tenyerén és talpán igyekszik a kiszemelt cél felé...múltkor már a bejárati ajtó elől szedtem össze...szemem állandóan a pályán van, ahogy ez lenni szokott mindig a tiltott dolgok az érdekesek...
Két napja tudatosan inti a pápát, igaz még előfordul, hogy gondolkodik rajta, főleg ha idegennek kell integetni, viszont Anikó Karcsi kutyusának ez a megtiszteltetés automatikusan jár...:)
Szombaton Dönci keresztapa munkahelyén voltunk családi napon, megnéztük az Electrolux gyárat, Milán csodálkozva nézett végig,száját csücsörítve hangosan mondta hogy hűűűűű...nagyon aranyos volt, majdnem végig jól bírta a túrát...Voltak kinn rendőrségi helyszínelők is, készült Milusról tenyérlenyomat, mondta a technikus, hogy kicsit homályos, de ez alapján már teljesen jól beazonosítható lenne...Délután Kormány partin voltunk, apa munkatársának a felesége szervezett meglepi szülinapi bulit...egész jó hangulat volt, volt két kismama, Milukám végig nagyon nyügi volt, szinte semmivel nem tudtunk a kedvére tenni, végül letelepedtünk a fűbe legelni, és akkor volt pár nyugodt percünk...
Múlt héten végre volt egy kis napsütés, úgyhogy felavattuk a Tündiéktől kapott békás medencét is...:)