Azok a fránya megérzések

Azt mondják az okosok, meg akiknek már több gyerekük van, hogy attól a pillanattól kezdve ahogy megszületett a gyereked sosem fogsz nyugodtan aludni...Nem hittem, jót röhögtem magamban, méghogy sosem, majd meglátjátok...

Tegnap este Milut a szokott időben leraktam aludni, 10 körül felsírt, gyorsan kapott egy kis cicit, majd visszatettem az ágyába...később én is lefeküdtem, majd az éjszaka közepén hirtelen felriadtam, megnéztem az órát, negyed 3 volt...félálomban elkezdtem gondolkodni, valami furcsát éreztem, aztán szép lassan rájöttem, az elmúlt hónapokban egyetlen olyan éjszakánk sem volt, amikor drága gyermekem 2 óránál többet aludt volna egyfolytában...el nem tudom mondani mit éreztem, amikor odamentem az ágyához, és megláttam, hogy teljesen ki van pirulva, a teste pedig tűzforró...gyorsan megmértem, fél perc alatt kúszott fel a hőmérő higanyszála 39.9-re...nem sírt, nagyon édesen, és bágyadtan mosolygott rám, felébresztettük mamit, segített borogatni, beadtunk egy Germicidet, és egy óra múlva már csak 38 volt, napközben semmi, estére egy kis hőemelkedés.Doki nem volt ma, helyettes elég béna, hozzá nem akartam vinni, védőnő azt mondta, hogy várjunk vele, lehet csak vmi vírus.
Hihetetlen, az embernek mennyire átállnak a szenzorai, ha gyereke születik, sosem gondoltam volna, úgyhogy ezen a helyen megkövetek mindenkit, akit gyermektelen állapotomban kinevettem.
Jah és tegnap délutántól Milu kétfogú, 14 nap telt el az első és a második között...