2011. március 14., hétfő

Szavak nélkül

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél,
nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél...


2011. február 1., kedd

Utólag is HBTY!

Mivel Milus épp apa szülinapjára lázasodott be, ezért elmaradt a köszöntés, két nappal később kapott egy szuper tejberizstortát, amit teljesen véletlenül találtam a Mohakonyhában.
Köszönöm szépen, nem lehetek érte elég hálás, bár én a tejberizst utálom (jöhetnek a kövek nyugodtan:P), ha másért nem a piskótáért örökké áldani fogom a nevét. Málnánk nem volt itthon csak szeder, de a célnak az is megtette.
Isten éltessen utólag is Apa!

Szavak erdejében és egyebek

Na jó a cím kicsit túlzás, de azt hiszem át kell néznem a gyerekek beszédfejlődésének állomásait vmelyik régebbi könyvemben. Azt hittem két éves kor előtt a gagyizáson kívül nem nagyon beszélnek az aprónépek, de ezek szerint nagyot tévedtem...Akkor döbbentem erre rá, mikor egyik reggel behoztuk a kutymókot reggelizni...Milu hangos csatakiáltással szaladt az ajtóhoz és mutogatta a kutyusnak a csészéjét miszerint eni eni...Először nem értettem mit akar, annyira meg voltam döbbenve, de később a hűtő nyitogatásakor megint ismételte bebiii enni (visszafelé fejlődünk, ebédre csak a 6 hós gyümölcsös bébiételek mennek.)

Sokkal könnyebbnek érzem így a napokat, nagyon okosan és ügyesen szavakkal is tudtomra adja mit szeretne, nem kell nekem találgatni...nyilván nem tud mindent, de olyankor addig mondogatja hogy annnya annyaaaaa, amíg meg nem nézem mi lehet az az iszonyatosan fontos dolog.

Legújabb, szerintem ez mamától jöhetett, hogy ha elesik, megüti magát vagy bármilyen balesemény történik akkor jön és mondja hogy bibi, tartja is az adott testrészt puszira...:)

Hála a lassan már két hete tartó hurutos köhögéssel és orrfolyással járó torok és fülgyulladásnak pár napja teljesen egyedül szívja az orrát...kezébe adom az orrszívót, csatlakoztatja a porszívóhoz, bekapcsolom neki, és szépen, okosan, ügyesen először az egyik járatot, utána a másikat kiszívózza...mondjuk ahhoz képest hogy két hete ez még két emberes volt iszonyat nagy mutatvány tőle...:) Persze utána azért a biztonság kedvéért még leellenőrzöm, de nagyon büszke vagyok rá.:)
Ha nem folyna az orra elvinném ma mérésre a Támadónőhöz, mert úgy látom megint nagyon sokat nőtt, hirtelen kezdenek könyökig érni a hosszú ujjú body-k, és bokalengetősek lenni a nadrágok...:)

Annyi minden okosságot művel, hogy nem is tudom őket nyomon követni, így jár aki lustaanyu és nem blogol rendszeresen.

Kis kiegészítés a végére: felismeri magát a monitoron (gondolom akkor a tükörben is), meglátta a fotóját és közölte hogy Mila...:)

Családunk legújabb tagja

Vannak nekünk állatkáink, két kutyus, az egyik elég csavargós fajta, kis fekete spániel, akit állandóan hajt a vére...Így esett hogy megesett, és karácsony táján kiskutyusoknak adott életet, sajnos épp a legnagyobb hidegben, ezért csak a legszívósabb élte túl a megpróbáltatásokat. Ha jól sejtjük az apuka németjuhász lehet, illetve többször láttuk Bogeszt egy utcabeli németjuhásszal csavarogni, szóval a feltételezés inkább tény. Mivel nekünk már van két kutyusunk, ezért Bence fogadja a kis jövevényt örökbe, de addig Milu nagyon szívesen segít a gondozásában, ami leginkább abban merül ki, hogy...na inkább mutatom a videót...:)

Január hónap kedvenc fotója


Ezt a sztárságot csak napszemcsiben lehet kibírni...:)