Találkozás

Egyszer volt hol nem volt, volt két lány akik ugyanazon a fórumon kezdték el tervezgetni életük egyik legboldogabb napját. Az egyik én voltam a másik pedig Zs. Nagyon megszerettük egymást, sok dolgot ugyanúgy láttunk, ugyanazokat találtuk viccesnek, így az esküvő után is tartottuk a kapcsolatot. Néhány hónap múlva kiderült, hogy ő is és én is babát várunk. Onnantól kezdve életünk másik jeles napjára is együtt készültünk...

A napokban számolgattam, hogy már lassan négy éve ismerjük egymást, de még soha nem találkoztunk. Szerencsére úgy döntöttek, hogy a harmadik házassági évfordulójukra meglepik magukat egy pár napos nyíregyházi kiruccanással, ezért természetes volt, hogy ha jégeső esik, erdőtűz pusztít, vagy éppen elvesztem a fél lábam akkor is találkozni fogunk.

Csütörtökön volt a nagy nap, Miluval felkerekedtünk és a Verba tanya felé vettük az irányt, itt találkoztunk Zs-vel és a kislányával Borkival, valamint néhány perc erejéig Zs férjével is, aki nagy pecás, ezért a nap nagy részét a tanyához tartozó horgásztó mellett töltötte.

Meg kell mondjam csuda helyesek és aranyosak voltak, Borki kicsit távolságtartó volt, azt hiszem mind a ketten kicsit nehezen dolgozták fel, hogy Milu fél percet sem bírt egy helyben maradni, én meg állandóan rohantam utána, nehogy vmelyik horgásznak ő akadjon a horgára...

Nagyon jól éreztük magunkat, kipróbáltuk a szuper játszóteret, megnéztük az állatokat, aztán amikor elkezdett esni az eső szépen elköszöntünk, Borkinak egyébként is alvásidő volt, és Milut sem kellett sokat altatni hazafelé.

Nagyon szép délután volt, köszönjük szépen a meglepiket, meg azt hogy jöttetek!

Tisza parti party

A svájci frank árfolyamának szárnyalása, és ebből következően a mi anyagi helyzetünk mélyrepülése miatt idén nyáron nem lesz több napos nyaralásra alkalmunk, így ha lehetőségünk adódik, akkor a melegebb hétvégékén víz mellett ütjük el az időt...
Múlt vasárnap is így tettünk, ebéd után felkerekedtünk és a tőlünk 30 km-re lévő Vásárosnamény-Gergelyiugornyai Tisza part felé vettük az irányt, ahol nagyon szuper szabadstrand található. Első körben Milu kicsit megilletődött a nagy tömeg és a hatalmas víz miatt, aztán később már alig tudtuk a parton tartani. Bencének viszont semmiféle biztatásra nem volt szüksége, az első pillanattól kezdve csikóhal üzemmódban működött, semmiféle úszóalkalmatosságot nem viselt el magán pár percnél tovább, mindegyiktől sikítófrászt kapott, ugyanis ő egyedül szeretett volna pancsizni...:)
Kellemesen elfáradva értünk haza, altatni senkit nem kellett...

Az elmúlt hónapok kedvenc fotói

Ha cici nincs, anya melltartója is megteszi...:P
Egyedül elalvás...
Beágyazom magam...
Segítek ahol csak tudok...
Málnalekváros kenyér szimom
Torta szimom
Huncut
Ízirájder...
Unokatesók...Milu nem volt partyarc...
Kukucs
Indul buba
Koszos, falusi fiú gyerek...
Apa majd én segítek...
Na én mentem a Tiszába...

Alkotmányok 2.

Egyszer régen azt mondtam, majd beszámolok az éppen aktuális agymenéseimről...Hát most elment az eszem, de nem kicsit...kosárfonásba kezdtem...Most még csak peddignáddal próbálkozom, de remélem később lesz módom kipróbálni egyéb anyagokat is. Gabesz barátnőm fertőzött meg, és szerencsére elindult a tanfolyam második turnusa is, így én is be tudtam csatlakozni. A foglalkozásokon az alaptechnikákat sajátítjuk el,

itthon pedig lehet tökéletesíteni, esetleg tovább fejleszteni. Kis gyakorlással hatalmas sikerélményeket lehet elérni, nem mondom hogy ez a legolcsóbb és a legkönnyebb hobbik egyike, de borzasztó jó érzés kézbe venni egy-egy elkészült darabot.
Jöjjenek a képek.
Az első:

Ceruzatartó, itt még ceruzák nélkül:Szögletes Ancsikámnak:Kerek csak úgy gyakorlásnak:

És ez is csak úgy:Az első olyan, aminek az alja is fonott, bármennyire is imádom, ajándék lesz belőle...:) Technikailag sokkal nehezebb, de amennyivel nehezebb, annyival látványosabb is...nagyon szeretem csinálni.

Húsvéti túra

Mivel tegnap a locsolkodás nagy részén szerencsésen átestek a fiúk, ezért ma délelőtt felkerekedtünk, az úti cél a Tisza volt Gergelyiugornyánál, sajnos még teljesen kihalt volt a part, így egy rövid séta után tovább álltunk, Szatmárcseke és Túristvándi felé vettük az irányt.

Szatmárcsekén végül nem álltunk meg,bár én szívesen megnéztem volna a kopjafás temetőt és a Kölcsey emlékművet, de a társaság nagy részének már így is sok volt az autókázásból, ezért meg sem álltunk a vízimalomig. El kell mondjam, az egy csoda, még szebb, mint amire emlékeztem, ráadásul 20 percenként be is indították, be lehetett menni a belsejébe is, Milu és Bence tátott szájjal bámulta ahogy dolgoznak a hengerek. A malom szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, a víz nem felűről folyik a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe. Ez a megoldás Közép-Európában ritkaságnak számít. A három vízkerék által meghajtott hengerszékei 1904-ben készültek, de mostani helyükre, a túristvándi malomba csak az 1927-ben végzett felújításkor kerültek. Az egyik hengerszék a gabonaszemeket megtöri, a másik pedig az így keletkezett darálékot, dercét őrli meg, a malom szerkezete működésre, őrlésre alkalmas ma is.

A malom melletti parkban megebédeltünk, a fiúk rohangáltak egy kicsit, majd elindultunk hazafelé, nagyon kellemes nap volt, később ha majd idősebb lesz Milu szeretnénk még egyszer eljönni, Gabi barátnőm fia is nagyon élvezte, láttuk ahogy elindították a kerekeket, ahogy az épületben forognak a fogaskerekek, és azt is ahogy zúdul a víz a folyóba...









Volt még néhány település út közben, amiket szerettem volna megnézni, de a gyerekek így is nagyon kifáradtak, Milu a mai kétszeri alvás mellé este 7-kor már nagyon fáradt volt, így majd alkalom adtán pótoljuk azt ami ma kimaradt.

Húsvétra készülve

Régen írtam, sok volt az elmúlt két hónap, lassan visszatérnek a dolgos hétköznapok, de soha semmi nem lesz már olyan mint régen.
A húsvét sem...ennek ellenére azért mégis úgy gondoltuk, hogy a szokásos ünnepi előkészületeket nem hagyjuk el, Papa sem örülne neki...
Milu ma hajnalban belázasodott, és már nem tudtam visszaaludni, úgyhogy nekifogtunk a foszlós kalács készítésének. Én kikészítettem a hozzávalókat, de az érdemi munkát a fiúk végezték. Imi dagasztotta és formázta, mikor Milu felébredt, akkor ő is csatlakozott...:)




A művelet lényege a kóstolás...


...végül átment a teszten...:)



A kalácskészítési technikánkon van még mit csiszolni, de próbának nem volt rossz.

Szeretetcsomag

Fél évvel ez előtt, amikor elkezdtük a lányokkal a Segíts Daninak blogot már megfogalmazódott, hogy jó lenne más gyerekeknek is segíteni, januárban nyitottuk meg a Szeretetcsomagot, most elkészült a logónk is.

Tudjuk a bloggereknek hatalmas szíve van, ezért kérek mindenkit, hogy tegye ki a mi kis zsiráfunkat az oldalára, ezzel is segítve a népszerűsítést. A cél most sem önös, Vikin szeretnénk segíteni, róla a Szeretetcsomag oldalán olvashattok.