Köszönjök szépen!

Köszönjük szépen ezt a díjat Dalminak és Krisznek!

Teendők:
1. Meg kell köszönni a díjat annak, akitől kaptam.

2. A logót ki kell tennem a blogomra.

3. Ki kell linkelnem azt, akitől kaptam a díjat

4. 7 bloggernek tovább kell adnom a díjat.

5. Be kell őket linkelnem.

6. Üzenetet kell hagynom a blogjukon, hogy tudják díjat kaptak tőlem.

Szóval akkor továbbadnám, Ansimnak, Szilvinek és Annának, Timinek és Jázminnak, Melinek és Bendének, Dorkának és Bóbitának, Hajninak és az ikreknek, és Zsirinek...

Tobzódás

Milu imádja ha fotózzák, ki is használunk minden lehetőséget, japán turisták biztos megirigyelnék a gyorsaságot amivel kattintgatunk, úgyhogy szerencsére van miből válogatni...:)

Forgás és fogzás

Milu napról napra ügyesebb, bár nem megy még zökkenőmentesen, de már nagyon ügyesen forog a hátáról a hasára és vissza.Néha még elfelejti a mozdulatsort, olyankor pánikba esik és sírni kezd.
Mindig meglepődik magán amikor hosszú kalimpálások után sikerül egyik vagy másik irányba fordulni.:)
Még mindig küzdünk a fogzással, fogak száma még ma is 0, bár egyre inkább látszik, nincs messze az áttörés.Nagyon szenved szegény, a teljes homeopátiás arzenált bevetettük, több-kevesebb sikerrel, úgy néz ki a leghatékonyabb szer most a dentinox oldat, az mindig megnyugtatja egy időre...ezek mellé még kapja a chamomillát, és igény szerint a viburcol kúpot is, ha semmi nem segít akkor pedig jön a Panadol...elmondhatatlan az érzés amikor szenvedni látom...remélem hamar túl leszünk rajta, és a többi már nem fog ekkora fájdalmat okozni...

Boldog Nőnapot!

"De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok."
/Magna Cum Laude:Átkozott nők/

BOLDOG NŐNAPOT KÍVÁNUNK!

Fél év...

Gyorsan repül az idő...Milu ma hat hónapos...
Egy kis mérleg: 2760 grammal és 49 centiméterrel született, ma 8300 g és 70 cm
Fogak száma: 0
Tudományok:
-hátról hasra fordul
-háton hátrafelé tolat
-hason fekve még csak a popóját emelgeti...
-nagyon ügyesen fog
-egyik kezéből a másikba veszi a tárgyakat
-mindent rág, és már alig várjuk hogy legyen foga...
Nagyon szeret:
-pancsizni
-játszószőnyegen hemperegni
-imádja a zenét és ha énekelek neki:)
-pucérkodni, többek között ezért is vezettük be a fürdetés előtt a pucér félórát...:)
-ha apa az egy-két napos borostájával puszilgatja, azt is ha a talpát puszilgatjuk, vagy a hasát, ezekre mindre hangos kacagással reagál...
-a babakocsit és a hosszú sétákat a friss levegőn...
Kedvenc dalai:
-Hóembernek se keze se lába,
-Mókuska, mókuska,
-Tavaszi szél vizet áraszt...
Kedvenc játéka, ami miatt bármikor abba marad a sírás egy Naturlandos hintőporos doboz...hiába no, nem nagyigényű a mi gyerekünk...:)

Nem szeret
-a kiságyban aludni
-hason feküdni
-egyedül játszani, nem baj ha nem szólunk hozzá, de valaki üljön ott mellette állandóan...
A múlt héten felfedezte a hangját, és Vásáry Andrét megszégyenítő magasságokban sikongat...

Hihetetlen, egy évvel ezelőtt még sejtelmem sem volt milyen csodát rejt a pocakom...persze tudtuk már hogy ott van, de azt elképzelni sem tudtuk milyenek lesznek a mindennapjaink egy izgő-mozgó, sírós-nevetős kis lénnyel...Tényleg minden nap egy új csoda...ezért csak hálás lehetek!

Február hónap kedvenc fotója

Egyre nehezebb választani, Milu mostanában előszeretettel nyújtogatja a nyelvét, a szemén pedig látszik a kópéság...mellesleg imádja ha fotózzák, egyből felderül az a gyönyörű arca...:)

+1 bónusz kép: Bence és Imi pihennek, annyira édesek, nem tudtam kihagyni...:)

Hahó Öcsi!

Vendégünk volt ma Milán unokatesója Benci, akit én mostanában valamilyen számomra is ismeretlen okból Bendzsókának hívok...
Egész nap egyedül voltam a két fiúval, Zsuzska vitte anyáékat kórházba, jól elhúzódott...
Tartottam a mai naptól, mit fogok kezdeni két huncut félévessel, de nem volt olyan vészes...mondjuk azért örülök, hogy gyárilag nem két gyerekem van egyszerre...Itt is és minden lehetséges fórumon emelem kalapom azok előtt az anyukák előtt akik ikreket nevelnek (Hajni, Enso, és drága nagyikám is anno...)el sem bírom képzelni ezt a nap 24 órájában...
Bendzsóka egyébként tüneményes egy gyerek, elég csak ránézni és már vigyorog is...ettől nekem is hihetetlen jókedvem támad...csak akkor sír, ha éhes vagy kakis, egyébként pedig nagyon jól elszórakoztatja magát...:)Alváshoz elég ölbe venni, bedugja az ujját az éppen altatásért felelős személy szájába, és már szunyókál is...:)
Különös egyébként látni ahogy a két lurkó viszonyul egymáshoz, remélem hogy felnőtt korukra olyan viszonyban lesznek, mintha testvérek lennének, ha már egyszer sikerült egy hét különbséggel duplán unokatesókká válni...:)