2012. június 23., szombat

Gyerekkel a napok hosszúak, de az évek rövidek...

Amikor ezt a címet adtam a blognak még csak sejtettem, hogy ez talán így lehet, de álmomban nem gondoltam volna, hogy az unalmas, szürke, néha fárasztó napokból hogyan is lesznek szempillantás alatt évek. Amíg itthon voltam Miluval addig is éreztem, hogy vészesen gyorsan telnek a napok, hetek, de mióta visszatértem dolgozni és Milu is bölcsibe jár az óta ez sokszorosan is igaz.
Tavaly ilyenkor még azon izgultam, hogy vajon felveszik-e bölcsibe, most pedig lassan már búcsúzunk is a drága gondozónéniktől és a bölcsitől. Milu szeptember közepe illetve vége felé kezdte a bölcsit a nyíregyházi Aprajafalva bölcsődében a Maci csoportban, a beszoktatás nem volt könnyű folyamat, beteg is volt sokszor, de alapvetően is nagyon nehezen szokta meg, hogy őt oda nem csak rövid időre viszem, hanem bizony ez egy tartós állapot. Januárban volt először olyan, hogy egyáltalán nem sírt amikor reggel beadtuk, de közben azért mindig dicsérték, hogy csak rövid ideig szokott minket hiányozni, egyébként nagyon hamar megvigasztalódik, és játszik a gyerekekkel. Van barátja is C. Lóri, egy asztalnál ülnek az étkezésekkor, és napközben is sokat játszanak együtt, éppen a társcsoport gondozónénije mesélte a múltkor, hogy aranyosan énekelték a bokorban Lórival, hogy ma van a szülinapom pom pom...:))) Aztán puszta szeretetből néha civakodni is szoktak, de gyorsan ki is békülnek. Az evés az egy nagy mumus, főtt ételt azt hiszem egy kezemen meg tudom számolni hányszor evett az eltelt hónapok alatt, szerencsére a gyümölcsöt, gyümölcslevet mindig elfogyasztja, és legtöbbször a reggelit és az uzsonnát is, de azért jobban örülnék, ha napközben kerülne egy kis meleg étel is a pocakjába.
Néhány bölcsis kép, farsangkor, névnapozáskor készültek:





















És ha már az idő múlásával kezdtem, a napok szárnyalásának ékes bizonyítéka, hogy Milu szeptember 3-tól a napkori Napsugár óvoda Ibolya csoportjának óvodása lesz...Képek arról, hogy milyen szuper oviba fog járni itt láthatók...(mellesleg a témára később még úgyis visszatérek)

Végeztem...

...a tanulással, egy kis ideig, terveim vannak, hátul már motoszkál is az agyamban, hogy mit kellene tanulni ahhoz, hogy igazán használni tudjam ezt a diplomámat, de majd meglátjuk mit hoz a jövő, illetve hogy a megnyírbált felvételi keretszámok milyen lehetőséget biztosítanak...
Hivatalosan okleveles emberi erőforrás tanácsadó lettem, szépen hangzik, de mindenki azt kérdezi, hogy mit is jelent ez pontosan, valójában HR tevékenységről van szó, ami engem igazából érdekelne az a pályatanácsadás lenne, annak ellenére, hogy a képzés során ezek a tárgyak voltak azok, amelyekre a legkevesebb rálátásunk volt ("hálás" is vagyok a "remek" oktatónak ezért).
Volt diplomaosztó is, annak ellenére, hogy az államvizsgán történt negatív élmények hatására kicsit keserű szájízzel gondolok a képzésre mégis volt valami felemelő abban ahogyan ott ültünk a gyönyörű épület díszudvarában, fejünk fölött a falon az egyetemen végzett híres emberek nevei voltak felírva, hihetetlen volt belegondolni, hogy egykor Arany János vagy Csokonai is itt tanultak. Maga a diplomaosztó tanácsülés nem volt hatalmas élmény, meleg volt, talár és sapka is volt rajtunk, sokáig is tartott, de mégis így utólag a képeket visszanézve különös érzés kerített hatalmába, szeretném ezt még átélni...még egyszer...vagy többször...:)
Eredetileg egyébként nem terveztünk diplomaosztót(voltak kavarások nyelvvizsga ügyeben), de végül egy héttel az ünnepség előtt kaptunk értesítőt, hogy mi is megkapjuk az oklevelet. Sajnos ez azzal járt, hogy sem a tesómék, sem anyukám nem tudtak jönni, nem tudták már átszervezni a munkát, így csak Imi, Milu és én mentünk. Milu odafelé úton végig aludt, mikor mondtam neki hogy ők apával majd nézhetnek engem messziről nem volt annyira lelkes. Egyébként meg voltam róla győződve, hogy valahol kinn sétálnak a parkban, csak amikor az oklevéllel a kezemben jöttem vissza az emelvényről akkor láttam, hogy egészen közel ácsorognak hozzám, Milunál el is tört a mécses, zengett tőle a patinás épület, szeretett volna odajönni hozzám:)
Na elég a szövegből, inkább jöjjenek a képek:












Visszatérés

Visszatértem...ismét...ez alatt a közel három év alatt mióta blogot írok ilyen hosszú szünetet még soha nem tartottam, de nyomós okom volt rá, Milu, a munka és a tanulás mellett egyszerűen már nem volt energiám írni is, pedig annyi minden történt vele és velünk...
Szeretnék szépen lassan mindenről beszámolni, előszedem majd a fotókat, videókat is.

2011. július 31., vasárnap

Tematikus szó(kincs)tár

Megpróbálom összeszedni, hogy miket mond Milu, bár a feladat nem annyira egyszerű...

Család
anya, anyuci
apa, apuci
mama (ez Széles mama), mamilú (ez Preg mama),
keri (mindkettőjüket így hívja),
dédi
Mina (Bence), Bendzse (ez is Bence),
Zsóti (sógorom), gyakorlatilag mindenkinek tudja a nevét, viszonylag szépen és pontosan is ejti, de nagyon nagy a rokonság, úgyhogy a szűk családnál meghúztam a vonalat, még mielőtt vkit megsértenék azzal, hogy kihagyom a névsorból...
Állatok
kutya
Bobi (Bogi a kutyánk)
matka, Pormi (a cicánk)
nyúúúl- így sok ííível,
béka,
tata (kacsa)
hajacskak (halacskák)
boci
bobár (bármilyen repülő rovar)
Járművek
ótó
potor (motor),
furik
tutás (kukásautó)
bici vagy bicó (bicikli),
babibú (babakocsi)
kamion
vonat

Ételek és italok
kenyér,papa (ez is kenyér)
zseme,
papilom (paradicsom)
papita (paprika)
parizka (az bármilyen felvágott)
szanonna (nagy kedvence a szalonna)
kóbász így hosszú ó-val,
tíszta (tészta)
pupu, kumpi (krumpli),
jmhurt, aktiva (joghurt),
puding
pacsinta (palacsinta)
szedegő (szeder)
pamitó (szamóca, de nem jövök rá miért így hívja)
dinnye, dinnye sárga,
barac
dudi (túrórudi)
toti (csoki)
kákosza (káposzta)
pitós (pirítós)
sütit (süti)
banánt
iz (víz)
tea
szöpi (szörpi)
kóla (ezt a reklámokból ismeri fel, meg abból hogy szoktuk neki mondani ő olyat nem kap)

Ruhák
bugyi
gatyó
pupa (papucs)
csipő (cipő)
póló
badi
nadrág

Egyéb helyre nem besorolható szavak
szeress
ölembe
szoríts
Istenem
bistos (biztos)
aszittem
szerintem
pancsi
ette (este)
cici (ezt azt hiszem nem kell nagyon magyarázni)
durul (gurul)
ásztass (áztat- a legújabb hobbim miatt ezt a szót gyorsan elsajátította)
sír
locsol
dódóz (dolgozik)
isi (iskola)
otos (okos)
sza (fa) ugyanígy szára (fára)
jön
jött
visz
szemetet
szerel
csavar
tédé (tévé)
dédédé (dvd)
eseses (sms)
tanó (telefon, teló)
szissza (vissza)
elment
szuró (fúró)
csaró (csavarhúzó)
szordul (forul)
ennyi
éves
tolat
szimom (finom)
izlik (ízlik)
kés
kanál
villa
bibis (sebes)
borult
udut (ugat)
kint, udvaron
játszó
puki
popi
tati (kaki)
pisi
bili

Más most hirtelen nem jut eszembe...lassan már egyszerűbb lenne azt leírni amit még nem mondott, bár nem tudom van-e egyáltalán olyan, mert iszonyatosan fogékony...mindenre...sajnos...mert bizony van olyan, hogy anya vagy apa meggondolatlanul mond ki bizonyos nem túl szépen hangzó szavakat...és olyankor aztán várhatjuk, hogy Milu mikor húzza elő a kalapból egy számára alkalmas pillanatban...

Találkozás

Egyszer volt hol nem volt, volt két lány akik ugyanazon a fórumon kezdték el tervezgetni életük egyik legboldogabb napját. Az egyik én voltam a másik pedig Zs. Nagyon megszerettük egymást, sok dolgot ugyanúgy láttunk, ugyanazokat találtuk viccesnek, így az esküvő után is tartottuk a kapcsolatot. Néhány hónap múlva kiderült, hogy ő is és én is babát várunk. Onnantól kezdve életünk másik jeles napjára is együtt készültünk...
A napokban számolgattam, hogy már lassan négy éve ismerjük egymást, de még soha nem találkoztunk. Szerencsére úgy döntöttek, hogy a harmadik házassági évfordulójukra meglepik magukat egy pár napos nyíregyházi kiruccanással, ezért természetes volt, hogy ha jégeső esik, erdőtűz pusztít, vagy éppen elvesztem a fél lábam akkor is találkozni fogunk.
Csütörtökön volt a nagy nap, Miluval felkerekedtünk és a Verba tanya felé vettük az irányt, itt találkoztunk Zs-vel és a kislányával Borkival, valamint néhány perc erejéig Zs férjével is, aki nagy pecás, ezért a nap nagy részét a tanyához tartozó horgásztó mellett töltötte.
Meg kell mondjam csuda helyesek és aranyosak voltak, Borki kicsit távolságtartó volt, azt hiszem mind a ketten kicsit nehezen dolgozták fel, hogy Milu fél percet sem bírt egy helyben maradni, én meg állandóan rohantam utána, nehogy vmelyik horgásznak ő akadjon a horgára...
Nagyon jól éreztük magunkat, kipróbáltuk a szuper játszóteret, megnéztük az állatokat, aztán amikor elkezdett esni az eső szépen elköszöntünk, Borkinak egyébként is alvásidő volt, és Milut sem kellett sokat altatni hazafelé.
Nagyon szép délután volt, köszönjük szépen a meglepiket, meg azt hogy jöttetek!






2011. július 24., vasárnap

Tisza parti party

A svájci frank árfolyamának szárnyalása, és ebből következően a mi anyagi helyzetünk mélyrepülése miatt idén nyáron nem lesz több napos nyaralásra alkalmunk, így ha lehetőségünk adódik, akkor a melegebb hétvégékén víz mellett ütjük el az időt...
Múlt vasárnap is így tettünk, ebéd után felkerekedtünk és a tőlünk 30 km-re lévő Vásárosnamény-Gergelyiugornyai Tisza part felé vettük az irányt, ahol nagyon szuper szabadstrand található. Első körben Milu kicsit megilletődött a nagy tömeg és a hatalmas víz miatt, aztán később már alig tudtuk a parton tartani. Bencének viszont semmiféle biztatásra nem volt szüksége, az első pillanattól kezdve csikóhal üzemmódban működött, semmiféle úszóalkalmatosságot nem viselt el magán pár percnél tovább, mindegyiktől sikítófrászt kapott, ugyanis ő egyedül szeretett volna pancsizni...:)
Kellemesen elfáradva értünk haza, altatni senkit nem kellett...











Az elmúlt hónapok kedvenc fotói

Ha cici nincs, anya melltartója is megteszi...:P
Egyedül elalvás...
Beágyazom magam...
Segítek ahol csak tudok...
Málnalekváros kenyér szimom
Torta szimom
Huncut
Ízirájder...
Unokatesók...Milu nem volt partyarc...
Kukucs
Indul buba
Koszos, falusi fiú gyerek...
Apa majd én segítek...
Na én mentem a Tiszába...