Kis névnaposom

Amíg nem tudtuk ki lakik a pocakban, egyetlen nevünk volt, amit biztosan szerettünk volna, nagyon sokáig Emmára voltunk hangolva...amikor a 18.heti uh-n kiderült, hogy kukacos a pocaklakó teljesen kétségbe estem, fiú névvel nem készültünk, sőt nem is nagyon volt olyan ami tetszett volna, és ne lett volna már kilőve barátok, rokonok által...Már nem emlékszem arra, hogyan találtuk ki a Milánt, de ahogy ízlelgettük a csengését, tudtuk, hogy igen, így fogják hívni a kisfiunkat...

Isten éltessen sokáig drága kicsikém!Ilyen vidáman ébredt ma a kis névnaposom, úgyhogy gyorsan fel is próbáltuk a nyári holmikat, amit a két mamitól kapott. Bár az ajándékokat (puha talpú cipőt, szandált későbbre, móka kockákat, és a fent látott nyári szerkókat) már megkapta hétvégén, az időjárás közbeszólt, így elmaradt a kis kerti party, ha apa hazajön Szolnokról akkor pótoljuk...ma reggel utazott egy hétre...:(